A verseny a vállalkozásokat állandó nyomás alá helyezi: a lehető legjobb árukat kell a lehető legjobb áron kínálniuk ahhoz, hogy a fogyasztók továbbra is náluk vásároljanak. A szabad piacon az üzlet tulajdonképpen versengő játékként kell, hogy működjön, amelyben a fogyasztók járnak jól.
A vállalkozások időnként megkísérlik a verseny korlátozását. A Bizottság és más hatóságok a termékpiacok megfelelő működése érdekében gátat kell, hogy szabjanak a versenyellenes magatartásnak, vagy pedig az ilyet korrigálniuk kell. A Bizottság figyelemmel kíséri az alábbi tevékenységeket:
- vállalkozások közötti versenykorlátozó megállapodások – kartellek és más olyan tisztességtelen megállapodások, amelyek értelmében a vállalkozások elkerülik az egymással való versengést, és saját szabályokat igyekeznek megállapítani
- erőfölénnyel való visszaélés – amikor egy erős piaci szereplő igyekszik versenytársait kiszorítani a piacról
- fúziók – és más olyan formális megállapodások, amelyek értelmében a vállalkozások állandóan vagy ideiglenesen egyesítik erőiket – mindez akkor van összhangban a törvénnyel, ha piacbővüléssel jár, és előnyös a fogyasztók számára
- a piacok verseny előtt történő megnyitására tett erőfeszítések (liberalizálás) – többek között a közlekedés, az energia, a postai szolgáltatások és a távközlés területén. Az említett szektorok közül többet állami monopóliumok irányítanak, és nagyon fontos, hogy a liberalizálásra anélkül kerüljön sor, hogy a régi monopóliumok tisztességtelen előnyhöz jutnának.
- pénzügyi támogatás (állami támogatás) vállalkozások számára az európai uniós kormányoktól – engedélyezett, amennyiben nem torzítja az európai uniós országok vállalkozásai közötti tisztességes és tényleges versenyt, és nem érinti kedvezőtlenül a gazdaságot
- együttműködés az európai országok nemzeti versenyhatóságaival (akik az európai unió versenyjog egyes elemeinek végrehajtásáért is felelősek) – annak biztosítása érdekében, hogy az európai uniós versenyjogot az Unió egészében egyformán alkalmazzák